Játékgépek titkai: mit ér a Matolcsy-féle vizsgálat?

Javában folyik a Matolcsy György által elrendelt vizsgálat arról, valóban eltüntettek-e az állam elől egyes szerencsejáték-ipari érdekcsoportok százmilliárdokat vagy sem – ahogy ezt korábban Lázár János fideszes frakcióvezető állította. Vannak, akik kétkedve figyelik az eljárás sikerét.

Nem kevés, 200-400 milliárd forintot tüntetnek el az adóhivatal és a költségvetés elől egyes, pénznyerő-automatákat üzemeltető érdekcsoportok szoftverek és manipulációs eszközök segítségével – állította tavaly decemberben Lázár János. Gyanújával a Fidesz frakcióvezetője nem volt egyedül, korábban nagyjából ugyanezt hangoztatta Gulyás József. Az egykori liberális honatya még a parlamentben is szóvá tette a számításai szerint százmilliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolító pénznyerő-automaták ellenőrzésének hiányosságait, és a szerencsejáték-ipar adóztatásának, bevételeinek kérdését. Gulyás azonban hiába verte a tamtamot, az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter nem lépett semmit.

Nem úgy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki – bár nyilatkozata arra utalt, hogy erősen kételkedik Lázár állításában – tavaly év végén vizsgálatot indított az ügyben.

Mint azt a minisztériumtól a napokban megtudtuk, a tárca három belső ellenőrrel és négy külső szakértő bevonásával végzi a vizsgálatot. Hogy pontosan mit és hogyan vizsgálnak, nem árulták el, mindössze közölték, hogy a vizsgálat az adóhivatalt, a Szerencsejáték Felügyeletet és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal alá tartozó Mérésügyi Hatóságot érinti. „Célja annak megállapítása, hogy a nyerőgépek üzemeltetése kapcsán érte-e kár a költségvetést a tekintetben, hogy az üzemeltetők az adóalapot képező bevételt eltitkolhatták-e” – írták megkeresésünkre.

AP/Mel Evans

Az állítólagos visszaélésekre először a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesülete hívta fel a figyelmet. A szervezet egyik alapítója, az egykor szerencsejáték-függő Abházi József társaival 2008-ban leleplezte, hogy a piacon kapható egy olyan szerkezet, mely a játékgépekre csatlakoztatva lehetővé teszi, hogy a gépekbe bedobott pénz nagy része az üzemeltetőnél maradjon. Alapesetben ugyanis a nyerőgépek számlálói úgy működnek, hogy minden százezer pörgésből a feltett pénz 80 százalékát visszaadják nyereményként. Átlagosan egy gépbe havonta 1-1,5 millió forintot dobálnak. Az egyesület információi szerint évente 600-700 milliárd forint marad így a tulajdonosok zsebében. Az adathamisító szoftver használatával a gépet üzemeltető tulajdonos a számlálókat visszapörgeti, oly módon másítja meg az adatokat, hogy a könyvelés szerint a nyereményt kiadták a játékosnak, ám az összeg valójában az üzemeltető pénztárcájában landol. Eszerint a hálózatban állítólag kettős könyvelési rendszer működik, egy elektronikusan és egy mechanikusan, s a felügyelet csak a mechanikus számlálót ellenőrzi. Így a játékos hiába várja, hogy lepörögje a gép a százezer játékot, ami körülbelül két napig tart, nem fogja kiadni az előírt 80 százaléknyi nyereményt.

Információnk szerint – bár Abházi ezt nem erősítette meg – éppen az egyesületük volt az, amelyik tavaly felkereste és meggyőzte Lázár Jánost az állítólagos visszaélésekről. Abházi szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy rossz helyen vizsgálódik a Matolcsy-féle minisztérium, mivel a rejtély nyitját nem a különféle hivataloknál, hanem a pénznyerő automatákban elhelyezett Integrált Ellenőrző Készülékekben (IEK) kellene keresni. Az IEK – akár egy „fekete doboz” – az adatokat öt évre visszamenőleg tárolja úgy, hogy nem lehet őket letörölni. Az IEK adataiból Abházi szerint az világosan kiderülne, hogy a játékosok mennyit pénzt dobtak be a gépekbe.

A Szerencsejáték Szövetség – amely mindig is alaptalannak tartotta Abháziék állításait – honlapján azt írja, hogy a hatóságoknak bármikor lehetőségük van mind az IEK, mind a játékgépek egyéb mechanikai számlálói által rögzített adatok kiolvasására, s ezzel a lehetőséggel rendszeresen élnek is. Abházi azonban azt állítja, hogy a bedobott pénz összegére vonatkozó adatot az IEK-ből csak laborvizsgálat során lehet kiolvasni. Márpedig – több ezer játékgép esetén – ez rengeteg időt vesz igénybe, nem beszélve arról, hogy a Mérésügyi Hatóságnál is csak néhány ember ért ehhez. Azaz hét ember – legyen az külső vagy belső szakértő – kevés ahhoz, hogy a vizsgálat sikeres legyen.

Azt, hogy az IEK-et visszamenőleg vizsgálják-e a minisztérium emberei, s ha igen, milyen módon, nem tudjuk, mert a vizsgálat részleteiről – jogszabályra hivatkozva – nem adtak a hvg.hu-nak tájékoztatást.

Így egyelőre nem tudni, kinek hihetünk: a néhai játékfüggőkből alakult egyesületnek, amely valóban leleplezte a manipulálásra alkalmas eszközt (és felhívta rá a nyilvánosság figyelmét), Gulyás Józsefnek és Lázár Jánosnak, akik láthatóan az egyesület gyanúját osztják, netán az üzemeltetőknek, akik szerint sanyarú a sorsuk. Mert miközben az egyik oldalon százmilliárdos nagyságrendű eltitkolt-eltüntetett jövedelmekről beszélnek, addig a Szerencsejáték Szövetség az iparág hanyatlását hangoztatja. Szerintük – bár egészen 2008-ig folyamatosan nőtt a pénznyerőpiac játékbevétele – hosszú évek óta csökken a nyerőgépek száma az országban.

Cikkünk megjelenését követően a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke az alábbi kiegészítést juttatta el szerkesztőségünkbe
Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke szerint a sokat emlegetett játékadó havonta fix összegű, nem függ a számlálók állásától, minden körülmények között gépenként 100 ezer forint. Schreiber szerint a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesülete – mely sem telefonon, sem e-mailben, sem pedig levélben nem elérhető – egy nem működő szervezet. Ha adataik valósak lennének – így ő – a magyarok négyszer annyit játszanának, mint az európai országok átlaga.

 

Az MszSz elnöke elmondta: a pénznyerő automaták bevétele a bedobott és a kifizetett összegek különbözete (tiszta játékbevétel), ami gépenként átlagosan nem éri el a 300 ezer forintot. Ebből a bevételből kell kifizetni a fix összegű játékadót (100 ezer Ft/gép/hó) és a fennmaradó részt a szervező megállapodott százalékban megosztja az üzemeltetési hely tulajdonosával. A gép kifizetési százalékát a vezérlő egységében rögzített program irányítja, amihez csatlakoznak különböző részegységek, pl. a számlálók és az IEK (Integrált Ellenőrző Készülék). Ezek semmilyen visszaható kapcsolatban nem állnak a vezérlőprogrammal, így a kifizetési százalékot sem befolyásolhatják.

 

Közölte azt is, hogy a Szerencsejáték Felügyelet köztudottan nemcsak a mechanikus számlálókat ellenőrzi, hanem számos egyéb körülményt, többek között az IEK kiolvasását és ellenőrzését is, ahol minden adat látható. A bedobott pénz összegére vonatkozó adatot nem csak laborvizsgálat során lehet kiolvasni, hanem az arra feljogosított szervezet (SZF, Mérésügyi hatóság) bármikor, helyszíni ellenőrzés keretein belül is el tudja végezni. Az IEK kiolvasása nem olyan bonyolult művelet, hogy csak néhány ember értene hozzá: egy laptoppal, egy kódállománnyal, valamint az IEK kiolvasására szolgáló szoftver segítségével bárki elvégezheti – mutat rá Schreiber István.

 

Az MSzSz elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a nyerőgépek száma nem csupán a Magyar Szerencsejáték Szövetség adatai szerint csökken, hanem az APEH által közzétett statisztikai adatok szerint is. Míg 2004-ben 33 141 darab nyerőautomata üzemelt, addig 2010 decemberében már csak 24 006.

Forrás: [hvg.hu],
https://hvg.hu/itthon/20110307_jatekgep_vizsgalat

Nyertem, de azt éreztem, meghalok

Az egyik oldalon arról beszélnek, hatvanezer ember megélhetése kerülhet veszélybe. A másik oldalon arról, társadalompolitikai cél százezer szerencsejáték-függőn és a családjaikon segíteni. Lázár János nekiment a nyerőgépeseknek, akik foggal-körömmel tiltakoznak. A játékosok közül pedig néhányan, miután elérték az abszolút mélypontot, egymás segítségével próbálják újjáépíteni az életüket egy olyan függés után, ami az addiktológus szerint a heroinnál is durvább lehet.

Harmincas-negyvenes férfiak csoportja gyülekezik a budapesti Táltos utcai plébánia hittantermében vasárnap délután. Jókedvűen beszélgetnek, kávéznak, aztán leülnek egy asztalhoz, és elkezdik a gyűlést. Ők a Gamblers Anonymus csoport tagjai, akik szembenéztek azzal, hogy kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosok, és segítségre van szükségük ahhoz, hogy abbahagyják.

A gyűlésen tízen vannak, azt mondják, ennél többen szoktak lenni, és vannak gyűlések a hét minden napján. Egyiküknek ez az első ülése, de vannak, akik már évek óta járnak ide. Üdvözlik az új tagot, felolvassák az önmeghatározásukat, aztán mindannyian függőségükről, ahhoz kapcsolódó történetekről mesélnek. Akár arról is, kivel mi történt a héten, milyen gondolataik voltak, mi kísértette meg őket.

Szembenéztek a függőséggel

A legfeltűnőbb nem is az, hogy milyen történeteket mesélnek, és milyen hasonlóságok vagy különbségek vannak ezek mögött. Hanem, hogy a függőséggel való szembenézés és az utána való, érezhetően hosszas és küzdelmes önvizsgálat miatt olyan összetetten és reflektáltan tekintenek önmagukra és tudnak magukról beszélni, ahogy a legtöbb ember, aki nem kényszerül rá, nem szokott. Mindenki csakis magáról, a saját élményeiről beszél, a másiknak válaszolni, őt minősíteni vagy kritizálni nem szokás.

Életük legnehezebb döntését hozták meg, amikor szembenéztek a függőséggel, és eljöttek ide. Lehetne ez bármelyik másik vasárnap is, mert azt mondják, tudják, hogy ide életük végéig járniuk kell, de szívesen is járnak. Minden ülés ad valami újat, és ha egy ideig úgy alakul, hogy nem tudnak jönni, azt általában megérzik.

Tönkremegy a piac

Egészen másfajta hangulatban egy nagyobb csoport gyülekezik a budapesti Hotel Ramadában, még májusban. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) éves küldöttgyűlését tartja, a szálloda emelete megtelik a kiállított vadonatúj nyerőgépmodellekkel. A gyűlés meghívott vendége Helmut Kafka, a 23 európai nyerőgépes szervezetet tömörítő Euromat alelnöke.

000 GYI0062851526

A gyűlésen értékelik az elmúlt évet, de ami érezhetően leginkább foglalkoztat mindenkit, az Lázár János javaslata a magyarországi szerencsejátékpiac újraszabályozásáról. Alig van olyan társaság, ahol nem erről szóló beszélgetésfoszlányokat lehet elkapni. Mindenki arról beszél, Lázár javaslata tönkretenné a piacot, és hatvanezer ember megélhetését sodorná veszélybe, miközben a szektorban egyébként is évek óta csökkennek a bevételek.

Lázár János javaslatának legfontosabb pontja, hogy a nyerőgépautomaták után eddig fizetett havi százezer forint helyett ezentúl ötszázezer forintot legyenek kötelesek betenni az üzemeltetők. Bár tavasszal még úgy tűnt, a lendület olyan nagy, hogy a nyári szünet előtt döntés születhet az új szabályozásról, eddig ez nem valósult meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium átfogó hatástanulmány készítésébe kezdett, Lázár szerint ez lehet az új törvény alapja. A kérdés nem tűnt el a süllyesztőben. Ahogy az Origo megírta, Lázár írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz, hogy mikorra várható az új szerencsejáték-törvény beterjesztése. Kérdésének címe az volt: „Próba, de nem szerencse: nyereséges szerencsejáték-ipar, veszteséges magyar családok”.

A szlovák példa

A kérdés nemcsak Magyarországon aktuális: júliusban a szlovák parlament arról döntött, 2013-tól kitiltják a pénznyerő automatákat a kocsmákból, azok ezentúl csak kaszinókban, játéktermekben működhetnek. A szerencsejáték-ipar képviselői szerint lényegében ezt jelentené a magyar javaslat elfogadása is, az ötszörösére emelt díjat ugyanis a kocsmákban biztosan nem érné meg kifizetni.

Lázár János az Indexnek arról beszélt, elsősorban társadalompolitikai céljai vannak a javaslatnak. “A nyerőgéppel szemben kiszolgáltatottakat, illetve az ő családjaikat szeretnék megvédeni” – mondta Lázár. A frakcióvezető szerint különösen a halmozottan hátrányos helyzetű területeken jelent ez komoly társadalmi problémát. Azt, hogy a Fidesznek fontos a kérdés, jelzi, hogy Orbán Viktor szocális konzultációról szóló parlamenti napirend előtti felszólalásában is előkerült. „Egyetlen adófizető sem szereti, ha az adójából kifizetett segély a kocsmába jut, vagy a játékgépbe dobálják be” – mondta akkor.

11

Lázár szerint emellett újraszabályozásra is szükség van egy olyan területen, ahol már húsz éve nem történt ilyesmi. A javaslat célja az adóbevételek növelése is, Lázár szerint ugyanis több tízmilliárdos eltitkolt bevételtől esik el az állam a megfelelő szabályozás hiánya miatt.

Százezer játékos

Magyarországon a felnőtt lakosság 1,2 százaléka szerencsejáték-függő egy 2010-es tanulmány szerint, amely a Szerencsejáték Zrt. megrendelésére készült. Egy másik, 2007-es tanulmány 1, 4 százalékról ír, vagyis nagyjából százezer emberről lehet szó. Az arány megfelel az európai átlagnak. Bár ebből nem mindenki nyerőgépes, illetve a legtöbben egyszerre többféle játékot is játszanak, a nyerőgépek egyértelműen a legveszélyesebb kategóriába tartoznak.

A játék ciklusa nagyon gyors, hiszen mindig csak egy újat kell pörgetni. A tétet a játékosok maguk befolyásolhatják, és manipulált a majdnem nyertem érzés, vagyis gyakoribb a véletlennél, ami mindig újabb játékra ösztönöz – magyarázza Demetrovics Zsolt addiktológus, hogy miért ránt sokkal könnyebben magával a nyerőgép, mint például a lottó. Ami legalább ilyen fontos, és szorosan összefügg a Lázár-javaslattal: a nyerőgép szinte bárhol hozzáférhető. Ha pedig valakit magával ránt, a függőség kialakulása olyan gyors lehet, hogy “egy heroinista karrier döcögős ahhoz képest” – mondja Demetrovics. Nézzünk egy ilyen karriert, Zoliét, aki 15 év játék után csatlakozott a Gamblers Anonymushoz.

Addig sincs feszültség

Zoli egy borsodi faluban született, értelmiségi családban, ahol saját bevallása szerint jó nevelést kapott, és mindig azt érezte, meg tudja valósítani céljait. Sok pénzt akart mindig is, de nem a külsöségek miatt, hanem mert úgy gondolta, csak így lehet csak boldog. 21 évesen került Budapestre, taxizni kezdett, és más munkákkal is keresett akkoriban – a kilencvenes évek elején jónak számító – pénzt, amit félre is tett.

A dolgok egy házassággal kezdtek elromlani. Felesége féltékeny, akaratos típus volt, Zoli úgy érezte, nem segíti, hanem épphogy gátolja őt céljai elérésében. Amikor először lement játszani, ami a taxisok körében elég gyakori volt, egyszerűen csak a feszültség elől menekült. Akkoriban még mindezért csakis a feleségét hibáztatta, de már máshogy látja ezt. Sokkal inkább arról volt szó, saját korlátait nem tudta kezelni.

Egy kávé és a cigi kijött belőle

Az első időben keveset játszott, mindig annyit, amennyit rá is akart szánni, és általában jól is jött ki belőle. A kávé és a cigi megvolt a nyereményből, közben még jól is érezte magát. Bár már akkoriban is többen figyelmeztették, hogy óvatosnak kell lenni ezzel, az első időben nem törődött velük. Feleségével közben egyre rosszabb lett a kapcsolata.

Nagyobb veszteségek a negyedik évben jöttek először. Akkor már rendszeresen játszott, és előfordult, hogy tízezer forintot veszített el (még mindig a kilencvenes években vagyunk, tehát ez mai értéken jóval nagyobb összeget jelent) úgy, hogy aznap csak száz forintot szánt volna a játékra. A veszteségeket egy idő után nem tudta eltitkolni, ekkor jöttek a kölcsönök először ismerősöktől, aztán újabb és újabb uzsorásoktól. Ez nagyon megrázta, mert korábban soha nem volt tartozása, de mindig meg tudta magyarázni magának, hogy csak most, csak ezt a kölcsönt muszáj törleszteni, és csak még erre az egyre van szükség. Ez egyébként a szerencsejáték-függők egyik leggyakoribb mondata: ha egyszer nullán lennék.

Üveges tekintet

tk3s mon013086

Barátai ekkor már azt mondták neki, üveges lesz a tekintete, és megszűnik a világ körülötte, amikor játszik, ő azonban még mindig leginkább pénzügyi problémának tekintette az egészet. A helyzet aztán egyre rosszabb lett. Feleségétől elvált, azt hitte, ettől megoldódik minden, de ugyanúgy játszott tovább, és a következő kapcsolata, majd az új asszonytól született gyerek után sem javult semmi, pedig mindezektől azt várta, hatásukra biztos abbahagyja.

Olyan súlyos tartozásai jöttek össze, hogy új feleségének már állandóan hazudnia és ígérgetnie kellett. Mindig azt mondta, még három hónap, és vége, aztán fél év múlva is ugyanezzel jött. Ekkor már olyan uzsorásoknak is tartozott, akik életveszélyesen fenyegették, a játék pedig semmilyen élvezetet nem jelentett neki. Rosszul volt, ha elment játszani, de mindig elment újra. Bár az alkoholra igazán durván nem szokott rá taxis munkája miatt, ekkor már lefekvés előtt innia kellett, hogy el tudja viselni a stresszt. Már az öngyilkosságot is fontolgatta. A szerencsejáték-függéssel szembenézők leggyakoribb mondatai között van ez is: A börtön, a halál és az őrület szélén voltam.

2009 márciusában ment le a névtelen szerencsejátékosok közé. A problémával már szembenézett, de itt teljes őszinteség is kell a felépüléshez, ő pedig ekkor még nem tudott az lenni. Az utolsó játék csak nyáron jött el.

Inkább betegség

A szerencsejáték-függés problémájával természetesen az MSZSZ is foglalkozik, üzemeltetnek például ingyenes segélyvonalat a függők számára. A szövetség elnöke, Schreiber István az Indexnek azt mondta, a függőség elsősorban szocializációs probléma, amin a tiltás nem segít.
Részben egyetért vele Demetrovics Zsolt addiktológus is: szerinte, bár morálisan el lehet ítélni, ha valaki eljátssza a családja pénzét, ez elsősorban betegség, amit ennek megfelelően kell kezelni, így a kezelésre kellene több forrást biztosítani.

Más kérdés, hogy a gépek könnyű elérhetősége valóban fontos tényező lehet a függőség kialakulásában. Magyarországon jelenleg 24 ezer pénznyerő automata működik (2004-ben még 33 ezer volt), ennek közel kétharmada, 15 ezer II. kategóriás, vagyis kocsmákban működik (az I. kategória jelenti a kaszinókat, játéktermeket). Schreiber István szerint a Lázár-féle emeléssel a kocsmákból eltűnnének a gépek, ami összességében hatvanezer ember megélhetését sodorná veszélybe. Szerintük ugyanis a kocsmák bevételei így annyira megcsappannának, hogy tönkre is mennének. Ez a szerencsejáték-lobbi legfőbb érve – Lázár János is arról beszélt az Indexnek, a Fidesz képviselői a javaslat felmerülése óta nagy nyomás alatt állnak.

Vannak ugyanakkor, akik jól járnának az új szabályozással. A megmaradó nagyobb kaszinókban, ahol megérné kifizetni a magasabb játékadót, minden bizonnyal nőne a forgalom. Ugyanígy nőhetne az online szerencsejátékba ölt pénz mennyisége is, ami még kevésbé szabályozott terület.

A kocsma üzlete

Egy kocsmának háromféle módon származik bevétele abból, ha nyerőgépet tart, aminek bevétele egyébként alapvetően az üzemeltetőé. Egyrészt a gépesek fizetnek, hogy a kocsmában tarthassák a gépet, ez havi tízezer forint játékhelyenként. Másrészt közvetett módon: a gépezni érkezők fogyasztása a kocsma bevétele. Ami azonban a legfontosabb, az üzemeltető megállapodhat a kocsma tulajdonosával arról is, hogy a gép bevételének egy része az övé.

000 GYI0062851524

Általában 40 százalékot lehet kapni, és elég sokszor előfordul, hogy feketén – mondta az Indexnek egy debreceni kocsma vezetője. Szerinte ez a bevétel valóban nagyon hiányozna, a fogyasztás ugyanakkor nem esne vissza lényegesen, mert a vendégek “úgyis megisszák a magukét”. Schreiber István is hasonló arányokról beszélt a bevétel megosztásánál, szerinte ugyanakkor szó sincs arról, hogy ez feketén történik. Az elnök állítja, az a több tízmilliárdos bevétel, amit Lázár hiányol, nem reális, annyira visszaestek az ágazat bevételei az utóbbi években. Az MSZSZ adatai szerint 2010-ben a nyerőgéppiac tiszta árbevétele 76,9 milliárd forint volt, 2009-ben még 81,3 milliárd. A befizetett játékadóból tavaly 31,7 milliárd forint folyt be, szemben a 2009-es 35,7 milliárddal. A nyerőgépek száma 8,7 százalékkal csökkent 2010-ben.

Visszaadja, aztán visszadobják

Gyakran lehet hallani a szerencsejáték-ipar részéről azt is, hogy a nyerőgépek a bedobott pénz több mint kilencven százalékát visszaadják. A gépeket is beosztják eszerint két kategóriára – az első kategóriás gépeknél törvény határozza meg, mennyit kell visszaadni, a másodiknál nincs korlát. A játékgépek üzemeltetői szerint mégsem jó üzlet az a gép, ami keveset ad vissza, mert a játékosok hamar rájönnek erre, és nem fogják használni. “A játékosok a legnagyobb matematikusok” – mondta Schreiber István.

Amikor egy budapesti kaszinóban egy alkalmi játékos nyolcmillió forintot nyert egy jackpottal, és aztán soha többet nem játszott, a kaszinó tulajdonosa nem érezte ezt kidobott pénznek a történet reklámértéke miatt. A nyeremény szinte legendás lett, és minden játékos ki akarta próbálni a gépet. Ha egyszer kiadta, ki fogja adni megint, gondolták a játékosok.

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a bedobott pénz kilencven százalékát talán tényleg visszaadja a gép, de a játékosok aztán általában újra bedobják azt. Ennek a vége mégiscsak az, hogy előbb-utóbb elfogy a pénz. Különösen, ha kényszeres szerencsejátékoskról van szó. “Ha létezik is olyan, hogy jó gép, én csak vesztes lehetek. A gép mindig le fog győzni” – mondja Zoli.

Az utolsó játék

Zoli utolsó játéka nem tartozik a tipikus történetek közé, nem is szívesen beszél róla. Aztán mégis elmeséli.

2009 nyarára rengeteg tartozást halmozott fel, az uzsorások pedig az életét fenyegették. Végső kétségbeesésében felhívta a szüleit, hogy azonnal kellene pénz. Ők sejtették, hogy baj van, de pontosan nem tudtak mindenről. Rögtön elment a hozzájuk az ország másik végébe, de csak a kért pénz felét tudták neki nagy nehezen odaadni. Ekkor már erősen ki akart szállni, és Budapestre menet végig az járt a fejében, mit tegyen. “Iszonyatos lelkifurdalással, de az első utam a városban egy kaszinóba vezetett. Tudtam, csak így van esélyem megadni a tartozást. Mondtam, hogy mutassanak egy jó gépet, mert egy nagyobb összegre van szükségem.”

Elkezdett játszani a szüleitől kapott pénzzel. Az első két gépen veszített valamennyit, amikor kipróbált egy másikat. Akkor visszanyerte, amit addig elveszetett. Aztán egy újabbal már nyert valamennyit.

000 Was3336509

Este nyolckor kezdte, hajnali ötkor lépett ki a kaszinóból, az ájulás határán, három doboz cigi után. Megszerezte a pénzt, ami a tartozás visszafizetéséhez kellett. De úgy jött ki, hogy soha többet nem akarja ezt átélni. “A pokolban voltam. Nyertem, de azt éreztem, hogy meghalok.” Nem tudja, a többi tartozását mikorra fogja tudni törleszteni, de azóta nem játszott.

A szlovák törvény módosítása

Egy törvénymódosítás értelmében egyelőre úgy látszik, mégsem lesz teljes körű a tiltás 2013-től. A módosítás értelmében ha a kocsmán belül fallal vagy paravánnal el van kerítve a gép, akkor továbbra is működhet, ellenkező esetben ugyanis játékteremnek minősül, ahol nem lehet alkoholt árulni és rágyújtani. A módosítással kapcsolatban a Magyar Szerencsejáték Szövetség azt mondta, nem tudnak róla, hogy a magyar kormány tiltást tervezne, szerintük a törvényalkotóknak inkább a jól bevált belga, német, angol vagy olasz példát érdemes követni, ezek egyaránt működnek és az állam is jól jár a bevételekkel.

Forrás: [index.hu],
https://index.hu/belfold/2011/08/12/nyertem_de_azt_ereztem_meghalok/

A szerencsejátékosok azt kérik szépen Orbán Viktortól, hogy a kaszinók se legyenek nyitva vasárnap

A kaszinók nyitva tartásának korlátozását kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete.

Abházi József, az egyesület szóvivője a Magyar Hírlapnak elmondta: levelükben azt kérik, hogy szűkítsék a nyitva tartást a jelenlegi 0-24 óráról az este tíz órától hajnali öt óráig tartó időszakra, vasárnap pedig tartsanak zárva a kaszinók.

A korlátozástól a játékfüggő szenvedélybetegek számának csökkenését várják. Abházi József szerint 2000-ben 30 ezer, 2010-ben már 150 ezer, most már 200 ezer ember szenved ebben a betegségben Magyarországon.

A Magyar Nemzet szerint a kaszinóba járó vendégek száma a nyolc kaszinóban meghaladja az évi 1 milliót, ők átlagban 30-50 ezer forintot játszanak el.

Az egyesület további javaslatai közé tartozik, hogy a kaszinók pénztárgépeit is kössék be online kasszarendszerbe, valamint hogy ne csak a játékbevételt, hanem a téteket és nyereményeket is adóztassák meg. (MTI)

Forrás: [444.hu],
https://444.hu/2015/06/25/a-szerencsejatekosok-azt-kerik-szepen-orban-viktortol-hogy-a-kaszinok-se-legyenek-nyitva-vasarnap

Vasárnapi zárva tartást kérnek Vajna és Szima kaszinóira

Az Orbánhoz intézett kérést azzal indokolta a szakmai érdekképviselet, hogy évente több ezer új áldozata van a szerencsejáték-függőségnek.

Levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete – adta hírül a Magyar Hírlap.

A levélben azt kérték, hogy korlátozzák a kaszinók nyitva tartását. Jelenleg a kaszinók non stop (azaz 0–24 óráig) fogadhatják a vendégeket. Az érdekképviselet azonban azt szeretné, hogy akárcsak a boltok, a kaszinók is zárva legyenek este tíz órától hajnali öt óráig, valamint vasárnap se üzemelhessenek a „pénznyelők” – mondta a hírlapnak Abházi József, az egyesület szóvivője.
Indoklásul arra hivatkozott, hogy míg 2000-ben még csak harmincezer játékfüggő szenvedélybeteg volt, napjainkra számuk már elérte kétszázezret, és évente 10–15 ezer újabb áldozat van. A korlátozástól a szenvedélybetegek számának csökkenését várják.
Másik javaslatuk az, hogy a kaszinók pénztárgépeit is kössék be az online kasszarendszerbe, és ne csak a játékbevételt, hanem a téteket és nyereményeket is adóztassák meg.

Jelenleg Andi Vajnának van 5 budapesti, illetve Pest megyei kaszinó koncessziója, és Szima Gábornak 1 nyíregyházi és 1 debreceni. A kérés tehát az ő üzleteik működését érintené.

Forrás: [24.hu],
https://24.hu/fn/gazdasag/2015/06/25/vasarnapi-zarva-tartast-kernek-vajna-es-szima-kaszinoira/

Játékfüggők a bűnözésen innen és túl

Felvilágosító-, megelőző- és gyógyítóprogramokat kezdeményez az érdekvédő egyesület.

Újabb veszély leselkedik a társadalomra, az egyénre s ezen keresztül a családokra is, nevezetesen a játékszenvedélyesek exponenciálisan növekvő száma – nyilatkozta a magyarhirlap.hu-nak a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesületének szóvivője. Abházi József jelezte azt is, szervezetük levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, szorgalmazva, a kormányzat tegyen határozott lépéseket a kaszinók nyitva tartásának korlátozására, jelenleg ugyanis nonstop, azaz nullától huszonnégy óráig fogadhatják a vendégeket.

Míg 2000-ben összesen harmincezer játékfüggő szenvedélybeteg volt, addig ma már évente tíz-tizenötezer új szenvedélybeteggel bővül a statisztika. A Szerencsejáték Zrt. saját felmérése 2008-ban ötvenezer „lottószenvedélyest” említ, míg ez a szám 2010-re már a duplájára nőtt, saját kimutatásuk szerint – magyarázta Abházi, aki egy olyan börtöntanulmányra is hivatkozik, amely szerint a vagyon elleni bűncselekmények hatvanöt százaléka összefüggésben áll a játékfüggőséggel. Az indíték közös, a vesztés miatt megrendült anyagi helyzet játékelvonáshoz, az pedig stresszes állapothoz vezet.

Forrás: [weborvos.hu],
https://weborvos.hu/archivum/lapszemle/jatekfuggok-a-bunozesen-innen-es-tul-224854/

„Három lakás árát buktam el 15 év alatt” – egy szerencsejáték-függő vallomása

Nem engedjük el olvasóink kezét, folytatjuk a pszichés panaszokról szóló sorozatunkat, sőt kiszélesítjük a palettát, és ezentúl olyan problémákat is bemutatunk konkrét személyeken, egyéni sorsokon keresztül, amelyek nem kimondottan illeszthetők be a mentális és idegrendszeri betegségek körébe. A tizenegyedik részben a szerencsejáték-függőséget járjuk körül.

A szerencsejáték-függőség a hazugság betegsége – vallja az a 40 év körüli érintett, aki több mint 15 éven át volt a magyar kártya, a póker, a játékgép, a kaszinó, és a sportfogadás szerelmese.

Félix már tinédzserként is azon törte a fejét, miként tudna társai közül kitűnni, szerette volna, hogy gazdagabb legyen, mint a többiek, mert úgy hitte: ez a siker igazi fokmérője. Kihasználta, hogy szülei nem beszéltek egymással, így egy-egy programra mindkettejüktől elkérte a pénzt. Édesapja bűntudata – melyet saját alkoholbetegsége miatt érzett – szintén kapóra jött neki, ennek köszönhetően ugyanis nagyobb összegeket tudott tőle kicsalni.

Ha szükségem volt valamire, a kocsmába kellett mennem, vele ugyanis csak ott tudtam összefutni, otthon nem. A szerencsejáték is ezeken az apa-fia találkozókon fertőzött meg, az ő törzshelyén ismerkedtem meg a rablóulti nevű kártyajátékkal, ami pénzre ment. Mivel az asztalnál rajtam kívül mindenki ittas volt, gyorsabban vágott az eszem, mint a többieknek. Hamar jöttek a sikerek, nekem pedig tetszett, hogy végre jó vagyok valamiben. Így kezdődött minden

– meséli.

Mint felidézi: a kilencvenes évek közepén, 16 éves évesen próbálta ki először a játékgépet, ami új világot nyitott meg előtte. Míg a kártyában nem voltak akkora mélységek és magasságok, addig a játékgépezésnek csak a képzelet szabott határt: élete első fizetését kevesebb, mint három óra alatt szórta el.

„Fogalmam sincs, hogyan bírtam ki a következő következő hónap végéig. Az volt a szerencsém, hogy ekkoriban egy sütőipari cégnél dolgoztam, így ott ingyen kaptam kenyeret. Vettem hozzá egy olcsó margarint, és azt ettem hetekig. A kollégáimnak azt mondtam, hogy azért spórolok, mert még diák vagyok, és a szüleimet is én segítem. Persze ebből semmi nem volt igaz” – emlékszik vissza Félix, aki a munkatársaitól is folyton kölcsönkért, hogy valamiből finanszírozni tudja a szenvedélyét. Végül – mint a későbbiekben sok más helyről – innen is kirúgták.

Másoknak és magának is hazudott

A pofonokból sokáig nem tanult, mindig újabb és újabb terveket szőtt arra vonatkozóan, miképp nyeri majd vissza a korábban elvesztett pénzt, és abból hogyan fog mindenkit kifizetni – kamatostul. Azért, hogy valamelyest elviselje a körülötte kialakult helyzetet, sokszor saját magának is hazudott, kiszínezte a múltat, és úgy tett, mintha mindent elrendezett volna, a nyerés pillanatától kezdve pedig tiszta lapként tekintett az életére.

„Ez az álomvilág viszont csak az én képzeletemben létezett, az általam összerakott történet köszönőviszonyban sem volt a valósággal, nem csoda, hogy az összes baráti és szerelmi kapcsolatom tönkrement” – állapítja meg.

A sok csalódás ellenére képtelen volt megálljt parancsolni, negatív tapasztalatai elől mindig a játékba menekült. Furcsa módon abban a közegben érezte magát a legnagyobb biztonságban, ahol a legtöbb kudarc érte. A végsőkig hitt abban, hogy az ő kezében van a irányítás, és ha jól taktikázik, nagyot szakíthat.

Előfordult, hogy reggeltől estig kaszinózott, de volt olyan időszaka is, amikor a sportfogadás volt a mindene. Folyamatosan az eredményeket nézte, bújta a statisztikákat, és ha nyert, akkor ott lüktetett a szelvény a zsebében, pontosan tudta ugyanis, hogy azzal az összeggel mit szeretne kezdeni. Egy alkalommal még az egyik kereskedelmi csatorna betelefonálós műsorát is felhívta – nagy szerencséjére épp tizedikként –, így nyert 100 ezer forintot. Amikor a műsorvezető arról kérdezte, hogy örül-e a pénznek, csak annyit kérdezett: „Hova kell menni érte?”

Interjúalanyunk saját számításai szerint 15 év alatt nagyjából három lakás árát játszotta el.

Bűncselekményeket és több öngyilkossági kísérletet is elkövetett

Az érintett függősége miatt sok olyan dolgot tett, amire máig nem büszke, nemegyszer bűncselekményeket is elkövetett.

„Loptam, sikkasztottam, és az aktuális munkahelyem eszközeit is sajátomként kezeltem, zokszó nélkül eladogattam mások cuccait. Közgazdász végzettséggel sokat dolgoztam bankban is. Ahogy másoknak, úgy magamnak is könnyedén intéztem kölcsönt. Mindig az volt a fejemben, hogy majd a negyedik, az ötödik, a hatodik hitelből nyerek annyit, amiből visszafizetem az előzőeket, de ez persze soha nem jött össze, a hullámok egyre inkább összecsaptak a fejem felett” – mondja, kiemelve, hogy a folyamatos szorongás miatt két öngyilkossági kísérletet is elkövetett: először szándékosan nekihajtott egy fának az autójával, a második alkalommal pedig gyógyszereket vett be.

Végül a 2008-as világválság idején olyan mélypontra került, mint korábban soha: nem dolgozott, közben ott voltak a több százezres törlesztőrészletek, és nem volt a fejében megoldóképlet, nem tudta, hogyan tudna a gödörből kimászni. Ekkor életében először, egy hozzá közel álló személynek nyíltan beszélt a problémájáról. Általa ismert meg egy családsegítőt,

aki tudta, hogy ez egy betegség.

Később önként vonult be egy rehabilitációs intézménybe, ahol összesen két hónapot töltött. Itt ismerkedett meg az Anonim Szerencsejátékosok csoportjával (Gamblers Anonymous), a terápiához ugyanis a gyűlések látogatása is hozzátartozott.

„Az első alkalom előtt rettenetesen féltem, fogalmam sem volt, mire számítsak. Aztán ahogy mások történeteiben magamra ismertem, rájöttem: nem én vagyok az egyetlen, aki ezen keresztülment ezen, többé nem éreztem magam egyedül” – vallja be a férfi, aki immár 12 éve jár a közösségbe. Elsősorban az ő hagyományaik miatt nem vállalta az arcát sem.

A csoporthoz való csatlakozás önmagában persze nem elég, ha a függő nem törekszik a múlt rendezésére és a változásra, akkor pillanatok alatt vissza tud esni.

Pont ez történt vele tavaly nyáron, amikor hetekre beszippantotta a kriptodeviza-kereskedelem. Újra abban a pokolban volt, amit már otthonaként ismert: elvesztette négyhavi fizetését, de ez csak olaj volt a tűzre. Felesége ekkor ismerte meg a helyzet komolyságát, a játékfüggőség valódi arcát, az évek alatt felépített bizalom elveszett, sok nehéz érzelmi és anyagi szituáció következett.

A terápia és a közösség azonban segített neki visszatérni a helyes útra, most ismét stabil munkahelye van, a sors fintora, hogy pénzügyi tanácsadóként dolgozik, végül pedig a házasságát is sikerült megmenteni.

Az újabb pozitív fordulatok ellenére továbbra is függőnek tartja magát, úgy véli, élete végéig az is marad: egy olyan szerencsejátékos, aki nem szerencsejátékozik. Ezzel együtt minden erejével azért küzd, hogy a jelen és a jövő ne olyan legyen, mint a múlt. A nagy húzások helyett inkább már az apró lépések híve, az örök érvényű igazságokat pedig lecserélte arra a mottóra:

„csak ma nem játszom”.

„Nem kell már most tudnom, hogy mi van a hegy túloldalán, bőven elég, ha elindulok a hegy felé. Gyakran tudatosítom magamban azt is, hogy nem probléma, ha nem játszom, hiszen a probléma épp maga a játék. Azt hiszem, most tartok ott fejben, ahol anno 18 évesen kellett volna, most tudom elkezdeni a valódi, nem játékos életem. Nem haragszom a világra emiatt, megbékéltem a sorsommal” – zárja sorait.

Összetett kérdés

Ahogy a cikksorozat korábbi részeiben, most is felkerestünk egy szakembert annak érdekében, hogy még pontosabb képet kapjunk az adott betegségről. Ezúttal dr. Kapitány-Fövény Máté, klinikai szakpszichológust, adjunktust hívtuk segítségül. A szakember az alábbiak szerint írta le a szerencsejáték-függőséget:

Diagnosztikai értelemben szerencsejáték-használati zavarnak nevezzük ezt a szenvedélybetegséget. Jelenlétét leginkább az alábbi tünetek alapján ismerhetjük fel:

  1. az érintett sikertelenül próbálja kontrollálni vagy abbahagyni a szerencsejátékot,
  2. szenvedélye miatt egyre inkább felhagy korábbi tevékenységeivel, felégeti társas kapcsolatait,
  3. egyre nagyobb tétekben játszik, ami lényegében a hozzászokás/tolerancia tünete,
  4. amikor éppen nem játszik, ingerlékennyé vagy nyugtalanná válik, ami megvonási tünet,
  5. gondolatait egyre inkább kitölti a szerencsejáték,
  6. negatív érzéseit, például szorongását, depresszív hangulatát, szégyenét, bűntudatát egyre gyakrabban próbálja meg a játékélménnyel csökkenteni,
  7. adósságcsapdába kerül, „üldözi” a veszteségeit,
  8. egyre többször hazudik a környezetének, hogy leplezze a szerencsejáték-problémát,
  9. egyre inkább rászorul mások segítségére kilátástalan anyagi/egzisztenciális helyzete miatt.

Összetett kérdés, hogy miért jelenik meg valaki életében a függőség. A legtöbb szenvedélybetegségnek hasonló genetikai és neurobiológiai alapjai vannak, ilyen értelemben beszélhetünk általános sérülékenységről, az pedig már számos környezeti behatás – így például családdinamikai jellemzők, szülők nevelési stílusa, értékrend, kortárs kapcsolatok jellege, társadalmi-gazdasági tényezők – eredménye, hogy valakinél éppen milyen típusú addikció alakul ki vagy válik tartóssá.

Az addiktívvá váló szerencsejáték hátterében gyakran figyelhető meg családi halmozódás (több generáción átívelő hasonló probléma), anyagias szemlélet (pl. a pénzszerzés mint elsődleges életcél), nagyfokú impulzivitás – mely egyrészt a jutalomkésleltetés nehézségével, másrészt a hatékony viselkedés- és érzelemszabályozás problematikájával függ össze –, a társas kapcsolatok hiánya, illetve számos olyan kognitív torzítás, ami mind a függőség kialakulásában, mind annak fennmaradásában fontos szerepet tölt be. Utóbbi kategóriába esik a szerencse kontrollillúziója, vagyis annak feltételezése, hogy a játék alakulását az egyén valamilyen módon befolyásolni tudja, például lottónál vagy rulettnél szerencseszámok megjátszásával, kockapókernél a kockára való ráfújással stb. Ide tartozik a nyereség saját érdemként való elkönyvelése és a veszteség külső tényezőkkel való magyarázata is, de meg kell említeni az úgynevezett „majdnem nyertem”- jelenséget is, melynek lényege, hogy a nyereséghez közelítő, de valójában kudarccal járó eredmény – például amikor kaparós sorsjegynél vagy félkarú rablónál összesen egy elem hiányzik – a játékosból a győzelemhez hasonló izgalmi állapotot vált ki, motiválva őt a további játékra.

Fontos kiemelni, hogy szerencsejáték-függőség esetén a veszteségek idővel meghaladják a nyereségeket, így a kezdeti jutalmazó, önmegerősítő szakaszt hamar felváltja az adósságcsökkentésre irányuló játékmotiváció, ami valójában csak még tovább növeli a felhalmozott tartozásokat. Ez a szenvedélybetegség ráadásul gyakran együtt jár más addikciókkal, leggyakrabban alkoholfüggőséggel.

Sok tízezer ember érintett

A hazai kutatások értelmében – ezek közül kiemelhető az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) című reprezentatív mintás vizsgálatsorozat – Magyarországon megközelítőleg a felnőtt lakosság 2-3 százaléka mérsékelt, 1-2 százaléka közepes, 0,8-1 százaléka pedig súlyos szerencsejáték-problémákat mutat. Ez összességében sok tízezer embert jelent. Látni kell azonban, hogy az érintetteknek csak a töredéke kér szakmai segítséget, melyben a szenvedélybetegségek társadalmi megbélyegzettsége mellett a probléma tudatosításának hiánya, illetve az ellátórendszer kapacitáshiánya is szerepet játszhat.

Mindezek ellenére többféle segítség is létezik. Az addiktológiai osztályok – akár a drogambulanciák is – jellemzően nemcsak szerhasználókat, hanem viselkedési addikciókkal küzdőket, így szerencsejáték-függőket is fogadnak. Hazánkban több addiktológiai osztály is elérhető, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Nyírő Gyula Központban pedig működik külön Minnesota Részleg is, ahol célzottan szerencsejáték-függőségben szenvedőket kezelnek egy Amerikából származó felépülésközpontú rehabilitációs program segítségével.

Az érintettek továbbá önsegítő közösségbe is járhatnak: már itthon is régóta működnek GA- (Gamblers Anonymous) csoportok. Emellett 2013 óta üzemel az ELTE Szerencsejátékos Segélyszolgálata, ahol a beérkező hívásokra, e-mailekre célzott tréningben és szupervízióban részesülő pszichológushallgatók és doktoranduszok válaszolnak.

A zavar érdemi kezeléséhez szükséges legelső lépés azonban a probléma fel- és beismerése. Ez a fajta belátás mindenképpen szükséges ahhoz, hogy belső indíttatásból, kellő motiváció mellett induljon el a felépülés.

A sorozat korábbi részeit ide kattintva érheti el: 1. rész (borderline személyiségzavar), 2. rész (skizofrénia), 3. rész (Tourette-szindróma), 4. rész (autizmus), 5. rész (bipoláris zavar), 6. rész (narkolepszia), 7. rész (anorexia), 8. rész (pánikroham), 9. rész (alkoholizmus), 10. rész (kényszerbetegség).

Forrás: [index.hu],

https://index.hu/belfold/2023/02/07/szerencsejatekfuggoseg-kaszino-poker-betegseg-mentalharcosok-klubja/

Ezzel a döntéssel szoktatnák le a románokat a szerencsejáték-függésről

A román kormány azonnali hatállyal vezet be jelentős szigorításokat a szerencsejáték-ipar szabályozásában. Lehetővé teszik az önkormányzatok számára, hogy korlátozzák vagy akár teljesen betiltsák a fogadóirodákat és játékgéptermeket. Az új szabályozás értelmében az üzemeltetőknek nemcsak országos, hanem helyi engedélyt is be kell szerezniük. Ez vétó jogot ad a polgármesterek és az önkormányzatok kezébe. Az intézkedés az eddigi legszigorúbb fellépés az iparággal szemben.

A román szerencsejáték-ipar az elmúlt években robbanásszerű növekedést mutatott, különösen Bukarestben, ahol több tízezer ilyen létesítmény működik. Az új szabályozás előtt a szerencsejáték-termek központi engedélyezése miatt a helyi közösségek tehetetlenek voltak. Az sem számított, ha egy-egy ilyen létesítmény egy iskola vagy egy lakóövezet közvetlen közelében nyílt meg. Az új szabályozás azonban lehetőséget ad a helyi hatóságoknak, hogy meghatározzák, hol és milyen feltételekkel működhetnek ezek a vállalkozások.

Diana Stoica, a Save Romania Union párt képviselője, aki a jogalkotási kampányt vezette, hangsúlyozta: „Mostantól a helyi hatóságok egyértelműen igent vagy nemet mondhatnak.” Legalább kilenc város, köztük Slatina, már jelezte, hogy teljes tilalmat tervez bevezetni.

A román szerencsejáték-ipar több milliárd eurós piac, amely jelentős adóbevételt generál az állam számára, ugyanakkor a hivatalos ellenőrzések több millió eurónyi (a cikk megjelenésekor egymillió euró közel 400 millió forintnak felel meg – a szerk.) be nem szedett bevételt tártak fel. Bár a gazdasági előnyök eddig visszatartották a szigorúbb szabályozás bevezetését, a társadalmi költségek azonban egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a döntéshozókra.

Diana Stoica szerint a szerencsejáték-függőség „közegészségügyi probléma”, amely az összes függőség közül a legmagasabb öngyilkossági arányt mutatja.

A lakosság és a civil társadalom évek óta tartó panaszai is hozzájárultak a változásokhoz. Diana Stoica elmondta, hogy számos család fordult hozzájuk segítségért, mivel a szerencsejáték-függőség egész közösségeket érint.

A román parlament további szigorításokat is fontolgat, például a 21 év alattiak szerencsejáték-termekbe való belépésének tilalmát, az online reklámok korlátozását, valamint a veszteségek maximalizálását a bevallott jövedelemhez képest. A médiafelügyeleti hatóság már korábban megtiltotta hírességek és influenszerek szerepeltetését szerencsejáték-reklámokban, és további korlátozások is várhatók –írta meg a Guardian.

Forrás: [blikk.hu],

https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/szerencsejatek-fuggoseg-jatekterem-fogadoiroda-romania/ewlqpzd

Program készült a szerencsejáték-függőség ellen

Esély a tiszta és függőségmentes szerencsejátékért elnevezésű programot dolgozott ki és juttatott el a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete – írta a Magyar Hírlap.

A lap keddi számában Abházi József, az egyesület szóvivője elmondta, a program azt célozza, hogy a kezelést minél korábban, ha lehet, már a kaszinóban elkezdjék. A kaszinókban, a pultoknál elérhető tájékoztató anyagokon túl, a családokat is bevonnák a munkába, de működtetnének egy huszonnégy órás telefonos segítőszolgálatot is – tette hozzá.

Mindezek mellett az addiktológiai egészségügyi szolgáltatókkal közösen komplex rendszert kínálnának – mondta a szóvivő. Utalt arra, hogy a törvény szerint a kaszinókból befolyó adó három százalékát prevencióra lehet fordítani. Tavaly a kaszinókból 6,3 milliárd forint tiszta adó folyt be.

Kifejtette, a felmérések szerint ma 1,5-2 millió ember játszik idehaza szerencsejátékot, s ebből a körből 150-200 ezer ember lehet játékfüggő.

Forrás: [atv.hu],

https://www.atv.hu/belfold/20150602/program-keszult-a-szerencsejatek-fuggoseg-ellen/

All-in

Több mint 100 ezer játékfüggő él Magyarországon

Programot dolgozott ki a szerencsejáték-függőség ellen a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete – mondta az InfoRádiónak Abházi József, a szervezet szóvivője. Hozátette: pozitív dolog, hogy a kormányzat észrevette ezt a problémát. Vannak intézmények, amelyek jól működnek, de az emberek nem ismerik ezeket.

A Szerencsejáték Zrt. 2010-ben végzett felmérésének adatai szerint több mint 100 ezer játékfüggő él Magyarországon – közölte a szóvivő. Hozzátette: kidolgoztunk egy olyan komplex programot, amiben úgy gondoljuk, hogy a szerencsejáték-függőségről való felvilágosítás mindenképpen meg kellene történnie.

Vannak intézmények, amelyek jól működnek, de az emberek nem ismerik ezeket. Az egy pozitív dolog, hogy a kormányzat észrevette ezt a problémát. Célunk, hogy a lakosság minél nagyobb része kapjon felvilágosítást arról, hogy a szerencsejáték milyen függőséget okozhat. Erre dolgoztunk ki egy tájékoztató jellegű programot. Fontos, hogy minél többen tudjanak arról, hogy milyen problémákat okozhat a játékfüggőség – hangsúlyozta.

A szerencsejáték területén mindenkinek van tennivalója. Úgy gondolom, hogy egy új időszaknak kellene elkezdődnie, ahol minden szervezőnek – függetlenül attól, hogy a szerencsejáték mely területén tevékenykedik – le kellene ülnie, és párbeszédet kellene folytatnia, és programokat kell létrehoznia. Bevonva ebbe természetesen az orvosokat, az addiktológusokat, a szakembereket és a civil szervezeteket – fogalmazott Abházi József.

Nyilvánvalóan vannak és lesznek olyan szervezetek, amelyeknek nagyon jó programjai vannak, és vannak jó szakemberek. Ezeket kell összehangolni, utána pedig el lehet indulni ezen az úton. Bízunk benne, hogy 2016-ban összefogással eredményeket érhetünk el – mondta a szóvivő.

Kapcsolódó hanganyag a linkben:

https://infostart.hu/belfold/2015/06/03/tobb-mint-100-ezer-jatekfuggo-el-magyarorszagon-731013

Forrás: [infostart.hu]

Szerencsejáték

200 ezer szerencsejátékfüggőt mentenének meg

Készül a program, a szerencsejátékoks egyesülete már benyújtotta az NGM-nek.

Esély a tiszta és függőségmentes szerencsejátékért elnevezésű programot dolgozott ki és juttatott el a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesület, írja a Magyar Hírlap.

A lap keddi számában Abházi József, az egyesület szóvivője elmondta, a program azt célozza, hogy a kezelést minél korábban, ha lehet, már a kaszinóban elkezdjék. A kaszinókban, a pultoknál elérhető tájékoztató anyagokon túl, a családokat is bevonnák a munkába, de működtetnének egy huszonnégy órás telefonos segítőszolgálatot is. Mindezek mellett az addiktológiai egészségügyi szolgáltatókkal közösen komplex rendszert kínálnának.

Utalt arra, hogy a törvény szerint a kaszinókból befolyó adó három százalékát prevencióra lehet fordítani. Tavaly a kaszinókból 6,3 milliárd forint tiszta adó folyt be. Kifejtette, a felmérések szerint ma 1,5-2 millió ember játszik idehaza szerencsejátékot, s ebből a körből 150-200 ezer ember lehet játékfüggő.

Forrás: [24.hu],
https://24.hu/belfold/2015/06/02/200-ezer-szerencsejatekfuggot-mentenenek-meg/